(2. rész)
Nem szeretek kimenni a színházból, nem szeretem a felvonásszüneteket – egyáltalán, nem szeretek szem előtt lenni. Kezdő hírességek érzik jól magukat sok ember között, mert mindenki bámulja őket, egymást oldalba bökve hívják fel rájuk a figyelmet. De ha az ember csak úgy megy, és nem veszi észre senki, az az érzése, hogy nincs rá okvetlenül szükség.…
(1. rész)
A díványon heverek, és a fizikakönyvemet olvasom.
—–„Ha nincs áram a tekercsben, a vasdarab mozdulatlan…”
—–Olyan ez, mint egy vers:
Ha nincs áram a tekercsben,
a vasdarab mozdulatlan…
—–Szemernyit sem érdekelt sem a tekercs, sem a vasdarab.…
(Részletek)
1878
Április 6. – szombat. – […]
—–M… most ment el tőlünk, s valószínűleg egyenesen haza tartott, hogy otthon rólam és talán a karomról ábrándozzék.
—–Biztosra veszi, hogy én meg róla álmodom. Én pedig félig levetkőzve, kibontott hajjal ülök szétdobált ruháim, földön heverő cipőm rendetlenségében, s mert magammal már letárgyaltam az ügyet, éppen Dinát faggatom még, hogy vajon eléggé megbabonáztam-e szegény fiút.…
A magány egy város,
Melyben mindenki más halott,
Az utcák tiszták,
A terek üresek,
Egyszerre tátongónak tűnik minden
Az oly áttetszőn elrendelt pusztaságban.
A magány egy város
Iszonyú hóesésben,
Egy lépés sem bontja meg
A fény rétegződéseit,
És csak te – alvók fölött őrködő,
Éber szem – látod, és érted,
És be nem bírsz telni
Ennyi csönddel
És szemérmességgel,
Hol senkise harcol,
És nincs megtévesztve,
És nem fáj, mert túlontúl tiszta
Az elhagyott állatok szemében
A prizma.…