A sziget nyáron pucc és verőfény,
boltokban haszontalanságok,
újramázolt csónakok,
kiszabadul a csorda a karámból.
Korán reggel az angolok
isszák a sört szívószállal,
a dánok lilára pörkölődnek.
De milyen a sziget télen?
Lemered az élet
a szélesvásznú képernyőn,
megszűnik a ricsaj,
az evőeszköz-kocogás,
lehúzzák a rolót a svéd,
dán, északi turisták után.…
(Hartay Csaba nyomán)
a november még áltat ködösít
kamrájában múlt évek
aszott szilvalekvárát őrzi
pocsolyákat kerülget
csámpás verebeket kerget a téren
fütyörész az ablakunk alatt
belső zsebében szélmalmok harcolnak
átázott zoknik cuppognak
elnyűtt és szárnyszegett
a poéták is lenyúzták róla
az utolsó bőrt
talajvesztett fa a tetőn
elcsigázott özvegy
akit a szerelem elhágy,
de vele még a szerelem-vágy*
pedig novemberben kéne
nekiveselkedni
a nyárnak a fénynek
a belső fénynek
a kontrasztoknak örülni
könyvnapoknak
filmfesztiválnak
van valahol egy november
felráz és belédnyit
tompán kopogtat alig hallod
hátrahőkölsz
fanyalogva engeded be
állod a tekintetét
befelé bámulni látni susogja
hosszú vajúdás után beleszületni
a novemberbe
vacogások delejes körtáncát járni
tarka törölközőnkkel
lázasra dörzsölni arcunkat hajunkat
hosszúra nyúlt séták után
ki kellene tüntetni a novembereket
túl sok átkot szórtak rájuk
s milyen méltósággal viselik mégis
csak ne siettessétek a novembert
ne akarjatok túllenni rajta
ne ámítsátok magatokat
negédes dallamokkal
szaloncukorral
merthát telik az úgyis
csak egy éber szundi
s átalusszuk magunkat
az évvégbe
–
–
* Nemes Nagy Ágnes
–
könnyen emelt kéz
véd meg az ég súlyától,
tulajdonosa
lábujjhegyre állva a
feltörő talajjal küzd.
én kicsi vagyok,
ő pedig nagyként mutat
meg valamit az
egyensúlyunkból, melyet
közösen ismerhetünk.
ha az egyensúlyt
elveszíti, rám borul,
és én a hitem
veszítem el végleg az
ilyen perspektívákban.…
a nyelvtudása vívódik, hová induljon,
nyelvvizsgái fent a falon csekély vigaszok,
a nyelvtudása élni vágyik, lüktetést akar,
nem kell több irodai intrika és harcok,
a nyelvtudása becsomagol, útnak ered,
hová menjen, melyik legyen az első?
az angolok, a csacsogva társalgók,
huzatos kúriák, elszabadult kertek,
ahol legjobb lábbeli a gumicsizma,
a nyelvtudása gyorsan idomul,
a villa hátára tolja az ételt,
egyik boltban este hattól olcsóbb,
másikban kitapasztalja,
miként jut hozzá jutányosan
zöldségtálhoz, kenyérhez, egyébhez,
a nyelvtudása csomagol és útra kel,
megy tovább északra,
túrázik és bandukol a fjordok közt,
lapátolja a havat, autókat tol izzadtan,
lakóközösségekben fúr-farag és fest,
páratlan és hideg az aurora borealis,
a nyelvtudása sokat vacog,
leruccan délre, talán ott van, amit keres,
tekergőzik flamenco dallamokra,
zarándokol, baktat hónapokig,
a nyelvtudását Saura filmje csiszolja,
évekig vívódik külhonban,
egy lucskos nyári napon végre
a nyelvtudása ráébred,
hogy réges-rég levetkőzte énjét.…
