Kategória archívum: Esszé

„A művészt feláldozzák a divatnak”

Kategória: Fordítás | Hozzászólás

Simone Weil

Liberális polgári civilizációnk kultúrhősei antiliberálisak és polgárságellenesek; olyan írók, akik megszállottan ismétlik önmagukat, és udvariatlanok, olyan írók, akik rámenőségükkel nyűgöznek le – nem pusztán személyes tekintélyük súlyával és szellemi szenvedélyükkel, hanem ellenállhatatlan személyes és intellektuális szélsőségességük révén. A vakbuzgók, a hisztérikusok, az önpusztítók – ezek azok az írók, akik bizonyságot tesznek félelmetesen udvarias korunkról.…

Kategória: Fordítás | Hozzászólás

A pályatévesztett

Mi a félresikerültség? Az a szerves állapot, úgy hiszem, amelyben a célkitűzéseit megvalósítani képtelen egyén leledzik, noha elegendő adottsággal rendelkezik. Következésképpen: akaratgyengeségnek tartom, súlyos betegségnek, a kór jellegzetes tüneteivel.
—-Jómagam sok félresikerült embert ismertem, s valahányszor találkozom velük, roppant feszélyezve érzem magam.…

Kategória: Fordítás | Hozzászólás

Egy s más az olvasásról

Néha megkérdezik tőlem, miként lett író belőlem, mire én első zavaromban mindannyiszor hajlamos vagyok egyetlen szóval válaszolni: „Olvasva”. Először is azonban az ilyen típusú kérdésekre nem efféle rövid válaszokat várnak, hanem az alkotás gyötrelmeiről és az önmagunkon dolgozás fáradságos munkájáról szóló vallomásokat; aztán meg így beszélve azt kockáztatod, hogy máról holnapra egy élettől elszakadt könyvmoly hírébe hozod magad, aki ahelyett, hogy a valóságot kutatná, közvetítő források igénybevételével csinál irodalmat; harmadsorban viszont a válasz nem is felel meg az igazságnak, merthogy megengedhetetlen módon leegyszerűsítő, összetéveszti az egészet annak egy részével, és elhanyagol néhány lényeges dolgot.…

Kategória: Fordítás | Hozzászólás

Egy mondat Bachról

Friedrich Nietzsche Erwin Rhodénak írt 1870. április 30-i levelében, amelyben beszámol arról, hogy meghallgatta Bach Máté-passióját, ezt mondja: „Aki tökéletesen elfelejtette a kereszténységet, az valóban úgy hallgatja, mint az evangéliumot: AZ AKARAT TAGADÁSÁNAK ZENÉJE EZ, ÉS NINCS BENNE SEMMI ASZKÉZIS.” Gondoljuk meg, Nietzsche mondja ezt, a lázadás, az uralom, a sikeres, pozitív ateizmus legnagyobb, máig zseniálisan mértékadó filozófusa, ez az életveszélyes bölcs, a szabadságot a pusztítással összevegyítő mámorideológus, a tragikus káoszba fúló modernség egyik főszereplője.…

Kategória: Esszé | Hozzászólás
  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik