mindig is az Isten nevében zajlottak le, vagy általában valami képzelt felsőbbrendű lény nevében, akit az emberiség kitalált magának, és megteremtett a saját képére és hasonlatosságára. A régi föníciaiak, mielőtt elvágták foglyaik torkát, éppoly ünnepélyes istentiszteletet rendeztek, mint néhány ezredévvel később az újabb generációk, mielőtt hadba vonultak volna, hogy tűzzel-vassal kiirtsák ellenségeiket.…
–
A művész egyénisége a mű lényege, szervezőelve;
enélkül a mű elveszti minden értékét.
A művésznek úgy kell festenie, ahogy érez:
ez az Én és az Öröm diadala.
Louis Cane, Support-Surface művész
–
Amikor nem értünk egy művet, hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy a művész nem érte el a célját: nem tudott a tekintetnek valami szépet és érthetőt nyújtani.…
Akárhogyan igyekeztek is az emberek sokszázezrével kis helyre összezsúfolódva elcsúfítani a földet, amelyen megtelepedtek, akárhogyan teleépítették kővel, hogy semmi se teremjen rajta, akármilyen buzgón kiirtottak is minden előtörő fűszálat, akárhogy összefüstölték kőszénnel meg olajjal a levegőt, akármennyire megcsonkították is a fákat, s elüldöztek minden madarat meg négylábút – a tavasz mégis tavasz volt, még a városban is.…
„Az orvos tanácsa” egy olyan rádióműsor, amit nagyon sokan hallgatnak, számos okból kifolyólag. Egyesek azt szeretnék tudni, milyen a savasságuk: hipo-e vagy hiper. Sokaknak fogalmuk sincs, mi az a hipo vagy a hiper, ez viszont egy cseppet sem zavarja őket, mert úgysem képesek lemondani egy hideg fröccsről vagy a savanyúságról.…