Te, szóval minden nagyon vagány az életben, amíg fel nem bukkan egy vetélytárs, egy forgatókönyvön kívüli figura, tudod te, hogy van ez, Rita?
Hazajöttem, cool voltam, chill voltam, meg feldobott mindattól, ami történt. Te, Oana egy vadállat, és pont. Még mindig éreztem a fogai nyomát mindenfelé a testemen. Általában ha egy nő ezt műveli velem, kap egy nagyot a fejére, jól marokra fogott kalapáccsal, meg minden, de neki eltűrtem, csukladozva a sírástól. Ő ebben élvezetet látott, én nem. Apróságok…
Te, és ahogy lógtam így elszálltan az xhamsteren, elfogott az éhség. Kimentem a konyhába. Az asztal üres volt. Te, Rita, ilyenkor már rajta kellett volna legyen a két fogás meg a cetli a kenyérbe szúrva: „jó étvágyat, Nic uram/kissy kissy a pofira”… vállalati szarságok. Fel kellett volna baszódjak, de beugrott, hogy ha már mindenképp akarok egy valagat, egybeköthetem egy ebéddel, a válasz pedig a fenti emeleten volt. Beismerem, elhanyagoltam Nelinét, és most meglepődve állapítottam meg, hogy ő se nagyon mutatkozott lately.
Felvettem egy barna trikót, amin fehér betűkkel azt írta: “and i’ve always wanted a girl/with a name/a name like mitzi dupree”. Fütyörészve mentem fel a lépcsőn. Á, mennyire más hangulatban mész Nelinét megfingatni, amikor szerelmes vagy, mondtam magamban. Trágárságok. Maguktól értetődők, amikor baszni és ebédelni mész.
Lenyomtam a kilincset, és beléptem. Az előszobában szépen levettem a cipőm, és bementem a nappaliba. Senki. A hálószoba és a konyha közül a hálószobát választottam. Az ajtó félig nyitva volt… Benéztem. Neliné egy férfi arcán ült és egy téli zoknit horgolt (nekem, tudtam, időben megrendeltem). Magában beszélt, „egy a színére, kettő a fonákjára”… Alatta a másik fogta a seggét és nyögdécselt. Ki-ki a maga dolgára koncentrált, így nem vettek észre.
Mi a faszom van itt, hé, kupleráj? Neliné felsikoltott és a melléhez kapott. A szarból érd be eggyel. Aztán összegörnyedt, leszállt a pasasról, és leült mellé. Az meg felült. Mircea volt.
*
Ült, mint egy Buddha szobor, és bámult rám.
A tekintete zavaros volt, a szája meg tele szőrrel. Kedvem lett volna megcsókolni egy erszény ezüstért és néhány apokrif oldalért. A kereszten pedig kinevetni, nem megsiratni. Neliné lesütötte a szemét, mint aki vétkesnek érzi magát. A kezei viszont nem pihentek, mert a zoknik nem vétettek semmit. Az éjjeliszekrényen nyitva állt a laptop, a képernyőn meg egy messenger ablak. Oana nyomta a buzz-okat. Keres valaki, mondtam Mirceának. Te, szóval, azért kopogtathattál volna, pattogott. Nem valami meggyőzően. Megszoptathattam volna azt a dagadt feleséged, válaszoltam egy Bene Gesserit hangján. Menj és szoptasd. Már megszoptattam. Röhögött.
Odamentem Nelinéhez, kézen fogtam és talpra állítottam. Behúzta a nyakát, várta a fülest. Megsimogattam a fejét, fel vagy oldozva. Erre ő könnyekkel áztatta a kezem, miközben csókolgatta. Hazug könnyek, de könnyek. Sokat kell még kösd azokat a zoknikat? Még egy kicsit, szomszéd… télen meg sem érzi a hideget. Aha… no, éhes vagyok, és szomorú, olyan lelkiállapotban vagyok, hogy képes lennék előidézni egy atomkatasztrófát, még jó, hogy nem bízták rám azokat a kulcsokat… van töltött káposztám, reggel főztem. Nyomás… Kisurrant a konyhába. Ott maradtam azzal a hájfejjel: ült anyaszült meztelenül, borzasan, félkönyékre támaszkodva. Kihívóan méregettem. Azzal a fasszal csinálsz te gyereket, baszki? Vigyorgott… ezzel a fasszal basztam meg a csajodat… töröld meg a szád… a fél picsáját a pofádon hagyta, úgy nézel ki, mint egy labrador. Megtörölte. Aztán köpött egyet.
Hallgattunk mind a ketten. Egy adott pillanatban a térdére húzta a laptopot és elkezdett pötyögtetni. Hogy vagy, kincsem? Nyomom a buzz-okat, te? Itt jövök-megyek, nem vettem észre. Álltam a háta mögött és olvastam, ő meg semmit sem tehetett. Kommentáltam. Oana azt írta: nem tudom, mi van velem, de boldog vagyok, te hogy vagy, édesem? Mircea azt válaszolta: egyformán érzünk, ma mintha minden összejönne nekem. Én azt dünnyögtem: Hazug disznó. Oana azt írta: hadd mondjam el, mi történt; ma meglátogatott egy kedves barátom, hozott virágot nekem, úgyhogy ha este meglátod, tudd, hogy honnan van. Mircea azt válaszolta: máris féltékeny vagyok, galambom. Én kommentáltam: Vagy az anyád picsáját. Oana azt írta: nincs mért, drágám, legalábbis az én helyzetemben… Mircea azt válaszolta: ha egy másik férfi lennék, még a 9. hónapban is nyomulnék nálad. Én kommentáltam: Én egy másik férfi vagyok. Az ujjai megálltak a levegőben. Oana azt írta: Boldogulsz? Mircea azt válaszolta: mivel? Oana azt írta: a kajával, az egyedülléttel… Én kommentáltam: légy te egészséges. Mircea azt írta: légy te egészséges… Aztán összerezzent és a szájához kapta a kezét (a barom!). Oana is összerezzent: hogyhogy? Mircea gyorsan azt válaszolta: úgy értem, hagyd, te légy egészséges, velem ne törődj. Én kommentáltam: megúsztad, te balfasz.
Belépett Neliné egy tálcával. Egy nagy tányér töltött káposzta, két zsemle, egy ecetes csípős paprika és egy pohár bor – az szegény már alig fért be. Az éjjeliszekrényre tette, aminek Mircea nekivetette a hátát. Elnyúltam mellette az ágyon, és nekifogtam enni. Csámcsogtam. Időnként elsétáltattam egy-egy tölteléket az orra előtt. Derült rajta, amíg meg nem tiltottam neki, hogy beleharapjon. Oana azt írta: Jaj, úgy szeretnék kimenni innen. Mircea azt válaszolta: Nem, Oana, ott kell maradj, hogy megfelelő gondoskodást kapj… Én kommentáltam: asszonyom, a töltött káposzta a szopással olyan, mint a sör a miccsel. Neliné megértette, és szót fogadott. Oana azt írta: Igen, Mircea, gondoskodás, de hogy napokon keresztül egyedül üljek, abba belepusztulok… Mircea azt válaszolta: ha akarod, bejövök és egész éjjel veled maradok. Én tele szájjal kommentáltam: megkaptad… majd hozzátettem: asszonyom, kíméletesebben, mert egy olyantól jövök, aki szétszedett. Kitől, kérdezte Neliné… Oana azt írta: Mircea, ha oké lennék, miszlikbe aprítanám a micsodád. Mircea azt válaszolta: Hiányol, bolond gyerek. Én kommentáltam: az enyém nem. Mircea azt hitte, viccelek. Neliné ügyesen háttal fordult nekem.
Oana azt írta: Otthon vagy, Mircea? Mircea látta, ahogy Neliné segge nagyot durran, mint Alaszkában a gleccserek a globális felmelegedés következtében. Azt válaszolta: Igen, baby, nézem a tévét, egy thrillert Arnold Schwarzeneggerrel.
Én kommentáltam: azta la vista baby.
Dankuly Levente fordítása
[Részlet a közeljövőben megjelenő Levelek Ritához (Scrisori către Rita) c. regényből]
