Szerző archívum: Sztaskó Richard

Fel a csúcsra

Kategória: Vers | Hozzászólás

Majd alakul

A hátamon fekszem, nincs kedvem fölülni, pedig érzem, valami irgalom nélkül nyomja a bal vesémet. Csendben vagyok, hallgatom a kövekre fröccsenő folyót. Valahol a távolban feketerigók dalolásznak – csak mondják és mondják, és ahogyan oldalt fordítom a fejem, látom, a borosüvegem nyakán egy pók ficeg tanácstalan: egy vékonyka fonálon ereszkedik alá, a folyóparti szellő játszik vele, meglibbenti.…

Kategória: Próza, Rövidpróza | Hozzászólás

féltett titkaival

pont úgy mint tetted
előtte vagy ezerszer
ha célod megálljt
parancsolt mélykék
tengerek hullámain –
így köszön majd rád
féltett titkaival a
kiűzetésbe
taszított

arasznyi

összegyűjtöm az
utcán elszórt fényeket
s takaróm leszel
ebben a vacogásban –
szívem arasznyi
majd megtalállak

fölpuhult

aham igen ja
persze tudom hogy van ez
nincs itt semmi meglepő –
kissé fölpuhult ez a
szikkadt agyvelő

Please follow and like us:
0
Kategória: Vers | Hozzászólás

Haikuk

Fölerősödő
belső zajokkal egész
csöndes maradtam

*

nem késlekedhet –
tél után a tavasz mint
egy csók beborít

*

karant-énemet
szívesen lecserélném
valaki jobbra

*

drága szerelmem
ha már így együtt vagyunk
nem lennél arrébb

*

régen még tudtam
milyen érzés mikor a
hiányod átjár

*

szívedre bezzeg
nem húzhatsz maszkot – az most
védtelen marad

*

tollas éjszakán
magányunk áldozat a
csöndnek oltárán



Please follow and like us:
0

Kategória: Haiku, Vers | Hozzászólás

Haikuk

már nem is tudom –
te koptál ki belőlem
vagy én belőled?

*

még ma is látom
folytatólagos ködben
éhező csakrád

*

aszfaltra fröccsent
szívemet szeresd te szép
Danaida-lány

*

egy újabb sínpár –
acélartériák fo-
hásza messze száll

*

ócska kuplékra
hangszereltük önmagunk –
fülelj a csöndre



Please follow and like us:
0
Kategória: Haiku, Vers | Hozzászólás
  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik