Szerző archívum: Sztaskó Richard

szeptemberi haikuk

Kategória: Haiku, Vers | Hozzászólás

Vázlatok

(21)
Hódolat annak
akit a hűvös szelek
megérintenek –

(22)
Bár lenne kihez
úgy igazán kötődni –
Ha lenne valaki
akárki –
Ebben a forgószélben
egy pillanatra megállni –
Fűződni & fűződve lenni –

(23)
Igyekszik eleget tenni
mindenfajta elvárásnak
de kérdések nélkül
fogalma sincs miféle
választ várnak tőle az
esetek nagy többségében –
Úgy diktálja a tisztesség
hogy jó lenne tisztázni a fel-
tételeket – Lehetőleg
apróbetűs részek nélkül –

(24)
Ezt a pár grammnyi
tikk & takk zajt begyömöszöli
még a fülébe &
boldogan mutatja középső
ujját a hallgatásnak –

(25)
Szemet szemért
csöndet csöndért –

(26)
(Nem tudom
nem érdekel
& nem is számít –)

(27)
Szívdobbanása
mindezek ellenére
furcsa spondeus –

(28)
Nagy nevetség amit olykor megfogalmaz
mármint az hogy neki folyamatos a
belső könnyezés de annak
fájdalma a hullajtott könnyek
savassága miatt elviselhetetlen
& ellene túl sokat nem tud
tenni mivel ezt a magas
savtartalmat semmivel sem lehet
közömbösíteni elmondása szerint
persze ezt készpénznek venni
(valljuk be őszintén) igencsak
felelőtlen dolog lenne hiszen
állított ő már ennél nagyobb
ostobaságot is őszinteségre &
egyebekre hivatkozva –

(29)
Kérjük vigyázzon
ha az ajtók záródnak
de ő nem vigyáz
neki ne mondják meg azt
mit tegyen vagy mit ne
(egy metrókocsi leghátsó
részében állva) –

(30)
Ajándék a barátság
csak éppen
nincsen rá garancia –

Please follow and like us:
0
Kategória: Vers | Hozzászólás

egészen magaménak

és ha
még ez
sem lenne
elég a szorgalmasan
gyülekező felhők
vándorlását
ebben az elmúláshoz
közeli állapotban
egészen magaménak
érzem –

sehol nem lelem

tudom
mi a különbség a
könnyű zápor
és a
tartós zivatar
között
viszont sehol
nem lelem a
többnyire napos igazát –

ha volna erőm

ha volna erőm
megszabadulnék
azoktól a volnáktól
amelyekkel sorsom
göröngyös utcáját
nálamnál hatalmasabb erők
kikövezték –

Please follow and like us:
0

Kategória: Vers | Hozzászólás

Vázlatok

(11)
Hitelt érdemlő vallomások
alapján megállapíttatott
sorsának ellentmondásossága –
Mint amikor a szertár
vitrinjébe (a formaldehidben
ázó békák & férgek & embriók
mellé) valaki tréfás kedvében
odacsempészett egy üveg
ecetes uborkát –
Furcsa-torz mosoly a kitömött
vadkacsák & szarkák
repedezett csőrén –

(12)
Végül a Samunak becézett
csontváz koponyáját föntről le-
felé kettéhasították s az
üregben rejlő titok föltárul-
hatott: a semmi –
Használt-beszáradt papír
zsebkendők csöndes
temetője –
Itt sem opció a megígért
föltámadás –

(13)
Eszébe jut & megfogadja a
kert közepén levő fáról
kiválasztja majd a leg-
szebbnek ítélt rügyet s
nyomon követi sorsát
tavaszi fakadástól őszi
hullásig –

(14)
& miért ne lehetne
eksztázisnak nevezni az
avarkupac szétrúgásának
mozdulatát ha egyszer az –
Gyönyör & önfeladás –

(15)
Lelke semmivel se
különb a lefolyóban megrekedt
hajcsomók & szappankocsonyák
nyúlós elegyénél –

(16)
Nem válogat a Nap –
Fénye még a cisztából
kifakasztott gennyváladékon
is megcsillan –

(17)
Szomjúságát csupán a
szeretett félmosolya
csillapíthatja –

(18)
Már nem zsibbad a
Hideghegy mellett
leült zazentől –

(19)
Csap csöpög itt a
távolban halk zümmögés
növeszt csöndhalált –

(20)
Számít hogy eggyel
több vagy kevesebb eső-
csepp hull a szívre –

Please follow and like us:
0
Kategória: Vers | Hozzászólás

tisztán

ahogy a szél
tereli a víz
felszínén kavargó
hullámokat
csak úgy lehet
másképp
nem is érdemes

valószínűleg semmit

ebben az
itt és mostban
mindent betölt
bachtól a bwv 1069 –
én pedig
próbálom kitalálni
mit érezhet az a
harmatcsepp amelyen
megtörik a kelő nap
első fénysugara –
valószínűleg semmit

és neki van igaza

Please follow and like us:
0
Kategória: Vers | Hozzászólás
  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik