Mi megy
- Vázlatok Sztaskó Richard
- Sziget télen Gáll Csilla
- Napló Marie Bashkirtseff
- Novemberek ragyogása Horváth Ildikó
Hozzászó
- Borbala Banto on Fülpös
- nagykata on ahogyan korallok törnek
- Éva on Van valami
- Gondos MM, tücsök on Szélerősség
Havik
Szerző archívum: Baló Levente
[A víz fel]
Kategória: Próza, Vers
Hozzászólás
Tájképek
1.
vékony hullámveréssel nyílik a szemem
azelőtt mondhatni csak befelé láttam de ez sem lehetett több
mint egy bádoghold életkora
kivénhedt felelőtlenséggel egy ilyen éjszakát elképzelni
a jobb fülemben szeleket hordok a balban sivatagot
a találkozásuk biztonsági okokból két tizedes pontossággal kizárt
négy-öt ellentmondás is elpuhult már
mióta már nem ugyanabból az üregből leselkedem
mióta befőttesüvegben hordom a két kezem
ismerős kép ismeretlen erdőrészlet
ismeretlen veréb ismeretlen magvakat gyűjt
nélkülem
kőhordás a hegyről nélkülem a víz unalmas lehullása
nélkülem mennyi fűszál nő ki
a madarak megfagynak és puffannak
tollruhájuk feldobja még egyszer viccesen
elég ha csak egy keveset látok
apró növények igyekeznek kifelé
mintha egy növényellenes húsőrlő nyomná őket alulról
szegényeknek ennyire nincs maradásuk a semmiben
apró robbanásokkal nyílik a szemem
ereszt a megkövesedett szemhéj
a szemnek elől kell járnia járőröznie
és részletes beszámolót írnia
papír-zsebkendővel teletömött a fatörzs vissza az eredetekhez
a földalatti korona lesz az én házam
a leghitelesebb telek egy jól szigetelt lakóház számára
majd a gyökerek morzéjából kiolvasom
mi történik egykori önként elhagyott hazámban
2.…
Kategória: Vers
Hozzászólás