Kozmikus levél

Víz gyermekei, meneküljetek a bekapcsolt tévék elől
a kísérteties számítógépek elől
vannak egek és tengerek
és széles a szív, amely elkap minket.
Minden gyöngédség,
ha tiszta a szív.
Olyan friss nyelven beszélek, mint a mandarin.
Tűz lányai, meneküljetek a társadalmi korlátok elől,
a nap fehér levél, és várj
dalának vékony bejelentésére: énekelj
nyugodtan, mint csillagok a tengeren.
Mondjuk a remény hullámait.
Mindig kövesd, és játszd újra.
Fiúk és lányok a Világból, gyorsítsátok fel lépéseiteket.
Itt az ideje, hogy visszanyerjük belső tüzünket.
Itt az ideje, hogy csatlakozzunk a végtelen zenéhez.
A pitypang végtelen dala
arra késztet minket, hogy elmeneküljünk otthonról.
Arra késztet, hogy felborítsuk a megállapodást
a békéért és a szélért.
Fiúk és lányok, ha összedől a világ
ha a szívetek elhallgat bennetek,
tartsátok vissza könnyeiteket, fokozzátok a bátorságot;
ti vagytok
az élet okának szerves részei,
ti vagytok a víz, szirom, édesség, hajnal.
Gyerekek… ha nincs metafizikai seprű,
ha a lehelet nem mézes, és az érc
oxidálja a szív pleonazmáit,
bocsáss meg annak, ami meghal, éld meg, ami hiányzik,
értsd meg, mi a
visszanyert örökkévalóság, a dialektikus fordulat
a végtelen víz tételében.
Télemakhosz virágai hirdetik
a megrepedt égboltot:
hát nem izgalmas
érezni az egzisztenciális virág rémét?
Halld a remeték műanyag vizeit.
És a legtisztább tétel a szemem,
ti vagytok a jövő szemei,
amely nem ér véget röviden,
kivonás, összeadás és egyenlőtlenség
a tengelyek között: hallgasd a szívverésüket
ahol az enyém van, ott van minden emberé.
Fiúk és lányok, belakunk egy őszibarackot,
mint a virág,
a gyümölcs szíve
a mi szépségünk. Menekülj. Maradj.
A halál egy fehér pillangó, amely a sárga virágon játszik.
Az élet az egyetlen lehetséges vers.

Nyár

A sárga levelek szomorúságát ajánlom neked,
Amelyek nyáron  hullnak Limában.
És vad szemeim melegét.
És a szívem labirintusát.
Talán az a bor, amit megiszunk, a legszebb vers?
Fogadd a nevemet az ajkaid közé.
Én nem ismétlem a tiédet.
Az enyém is valamelyik ágról lehulló virág.
A mi tüzünk dühösen véget ér a tengerben.
A szívemet is akarod?
Talán nem tudod, milyen érzéstől lesz részeg a kis papírhajó?
Harapd meg ajkamat, neked ajánlom a dalomat.
Harapj meg, a szavamat is. Neked ajánlom.

Csog Szidónia fordításai

– 

Please follow and like us:
0
Kategória: Fordítás, Vers. Bookmark the permalink.

Hozzászólások

Email címét soha nem tesszük közzé. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

*
*

*

  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik