hogy a zacc, mindenbe beleragad
azt hordjuk szét,
termekről termekre,
lépcsőről lépcsőre,
ennyire talán még semmi nem
ragadt,
soha nem is lehetett,
csak amit megnevezel,
annak van létjogosultsága,
már a falon is,
de nem csak jobbra, vagy balra,
nem
csak a fal,
hanem a plafon, lehet
a felett, hogy már-már beborul,
és az égből az isten, ha van,
és tegyük fel, hogy igen,
akkor zaccal teszi,
mert meglehet kávét iszik
velem,
hogy ő fenn és én egy centivel
a föld felett
tegyük fel ha
szomszédod lennék
minden nap átmennék hozzád
előbb négykézlábra ereszkednék
hogy az ajtó alatti résen
megnézzem
átszűrődik -e a fény
majd valami nevetséges ürüggyel
bekopognék
te beengednél
és ezt majd minden reggel
míg a készlet tart
játszunk és ugye észrevétlenek maradnak az igazi szándékok
játszunk.
négykézlábra ereszkedünk
hogy senkit ne érjünk váratlanul.
