Háborúk között

Tegyünk említést egy könyvről – Szilveszter László Szilárd Az irónia nyelve a két világháború közötti magyar lírában* című kötetéről –, éspedig pusztán azon az alapon, hogy: érdekfeszítő. Vagyis érdemes elolvasni. Vagy olvasni, olvasgatni, s vitatkozni, vitatkozgatni a leírtakon. Meg a leírtak mikéntjén. Mert egy adott ponton a gondosan kidolgozottnak mutatkozó fogalmi nyelv valamilyen oknál fogva mintha követhetetlenné válna. Talán mivel szerzőnk nincs igazán tisztában azzal, amit mondani akar, talán mivel a zsargon korlátok közé szorítja… 

Hogy „igaza van-e” választott tárgyát illetően, azzal kapcsolatosan érvek és ellenérvek sorakoztathatók fel, viszont ahol szövege elveszíti meggyőző erejét, ott alighanem minden fejtegetés csődöt mond. Szilveszter kiválóan érzékeli a kockázatot: az eszmecserére csábító, finoman provokatív, fortélyosan (ál)apologetikus (ironikus?) előadásmód kitartó keresztülvitele révén a (rá)kérdezés jelentőségére irányítja a figyelmet, ami ismételt újraértékeléseket, újabb és újabb értelmezési kísérleteket eredményez(het). Mondjuk, ezen meg is lepődhetnénk, tanáremberről lévén szó, aki akár száraz is lehetne, élvezhetetlen, fárasztó, uncsi! 

Láthatóan egy következetesen kialakított sajátos tartást és (tanítási) stratégiát érvényesít és bontakoztat ki vizsgálódásában, komoly erőfeszítéseket téve annak érdekében, hogy az érdeklődés ne hagyjon alább – plusz a bekódolt személyes üzenet lereagálhatóvá váljon: méltó (magyar) költeményeket olvasni, illetve alkalomadtán venni a fáradságot és megpróbálni másfajta értékrendnek megfelelő szempontból újratárgyalni őket. (Még ha a végeredmény vitatható is, még ha vesznie is kell egynek-másnak.) 

A két világháború közötti magyar lírában – nevezetesen József Attila, Dsida Jenő, Kosztolányi Dezső, Szabó Lőrinc, Juhász Gyula, Babits Mihály, Füst Milán, Radnóti Miklós és Illyés Gyula költészetében – megnyilvánuló jellegzetes magatartást taglaló munkája ilyen vállalkozás, melynek során több más, az érdekeltek számára a szakirodalomból (és nem csak onnan) ismert véleményt mutat be – az irónia (esetleg alaposabban körüljárandó?) fogalmát véve alapul.

 


* Editura Didactică și Pedagogică, 2012

Please follow and like us:
0
Kategória: Könyvíz. Bookmark the permalink.

Hozzászólások

Email címét soha nem tesszük közzé. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

*
*

*

  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik

  • Ajánljuk