Kategória archívum: Vers

Nulla est redemptio

Kategória: Vers | Hozzászólás

Költők hada

Egy Flannery O’Connornak feltett kérdés, hogy tudniillik az íróképzések ártanak-e az íróknak, a híresen fanyar választ váltotta ki az írónőből: véleménye szerint nem ártanak eléggé.

Még ha, ahogy gyakran mondják, túl sokan vagyunk is költők (szemben a túl sok fedezeti alapkezelővel, gyógyszerészeti lobbistával, vagy fundamentalistával), azaz túlzsúfolt a pálya, nos, az idő, a visszautasítás, az elbátortalanodás, a kikerülhetetlen gyakorlati teendők és a (részint előreláthatatlan) akadályok, valamint az elpazarolt energia, a lassú elvérzés vagy az érdeklődés hirtelen megcsappanása, korai halál, súlyos adósság vagy kecsegtetőbb ajánlatok rendszerint megoldják a túlnépesedés kérdését.…

Kategória: Fordítás | Hozzászólás

Haikuk

zsibbadt lélegzet-
vételek közt hasonló
csak hasonlót vonz

*
saját súlyától
roppan össze a lélek –
ez jutott nekünk

*
hova sietnél
ha minden lépésünk csak
botlást szaporít –

*
ívelt csönd leszek
tenyered vonalában
ha már nem remélsz


Please follow and like us:
0
Kategória: Haiku | Hozzászólás

Fejjel lefelé

Fordítsd fel a tükröt,
Borítsd ki tartalmát,
A nyüzsgő dolgok sokaságát,
A rozsdafoltokat, melyek
Az üveghez tapadva terjeszkednek,
A szempillák pillogását,
Az egymásra rakodó felszínektől
Elkenődött arcodat,
Fordítsd fejjel lefelé,
Rázd meg jól,
Hogy ne maradjon semmi,
Csak a világos
És hűvös üvegfelület.…

Kategória: Fordítás | Hozzászólás

Önarckép

Hogy mit tekintünk szerencsének,
az néha rajtunk múlik. A konyha-
kőre csattanó csésze – legyünk
őszinték – nem remélhet túl
sokat, ha lesodorják vagy oda-
csapják. De van, hogy csak a füle
bánja. Letörik, viszont a csésze megmarad.
Így vagy úgy, kávénak, víznek.…

Kategória: Vers | Hozzászólás
  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik