1.62
mit szólsz
talán
egy szép nap
olyan sokan leszünk
hogy
teremtünk valakit
a mi képünkre
és hasonlatosságunkra
1.51
mikor feladod
másokban keresni magad
hivalkodva kínálkozik
a nyugtalanító drog
melynek neve
halhatatlanság
1.55
a bennünk lévő sivatagot
úgy pergetjük le
ahogy akarjuk
van elég homok
hogy urak
legyünk
1.31
a legmulatságosabb hazugság
egy
sereg mazochista
filozófus
abban leli élvezetét
hogy ne mondja ki
soha
az igazságot
1.28
szunnyadó ragadozómadarak az érzelmek
8.…
Reggelente tollakat találok
A fagyott homokon.
Hosszú ideje madarak
Amilyeneket még sosem láttam
Röpködnek a házak felett
Fenyegetően rikoltozva.
Ti semmit nem gyaníttok
És amikor figyelmeztetlek titeket
Hogy hamarosan történni fog valami
Elkergettek
Nem ismerve fel
Szenvedéstől eltorzult arcomat.
–
Reggel felé
Reggel felé
Elült a porzivatar
És a sokaság, amely egész éjjel
A piactéren énekelt
Most csendesen várakozik.…
ahogy a szél
tereli a víz
felszínén kavargó
hullámokat
csak úgy lehet
másképp
nem is érdemes
valószínűleg semmit
ebben az
itt és mostban
mindent betölt
bachtól a bwv 1069 –
én pedig
próbálom kitalálni
mit érezhet az a
harmatcsepp amelyen
megtörik a kelő nap
első fénysugara –
valószínűleg semmit
és neki van igaza
–
–
1.
Más létértelmet keresek, mint amit a tévécsatornák sugároznak,
és ez vezetett oda, hogy minden egyes kattintással újjászülessek, amikor egy ablak kinyílik. Az internet valósága felülmúlja a logikánkat.
Én mégis énekelem az Internetet és az azonnali találkozás Lehetőségét, köszönhetően a Wi-Fi sebességének és a kábelek rendszerének
és a biteknek, melyek Baudelaire verséhez hasonlóan a levegőben az Albatrosz szárnyain utaznak, amelyek az én Szívem.…
