Kategória archívum: Vers

féltett titkaival

Kategória: Vers | Hozzászólás

Fodrozódó

Az első erő elengedés.
A farácsok között beszűrődő fény leválasztja utolsó ujjbegyem és
egy ajakfékes kilégzéssel teljes árú jegyet veszek oda,
ahol Béga-színű récék fodrokat rajzolnak sétáink köré.

Amikor eszembe jut az egy-kis-dombra-lecsücsülünk rész,
kövekkel akarom kitömni a zsebem. Ezt legalább olyan korán
megtanulja az ember a nagyanyjától, mint azt, hogy a villámlás
Isten keze és mindenhová elér.…

Kategória: Vers | Hozzászólás

Haikuk

Fölerősödő
belső zajokkal egész
csöndes maradtam

*

nem késlekedhet –
tél után a tavasz mint
egy csók beborít

*

karant-énemet
szívesen lecserélném
valaki jobbra

*

drága szerelmem
ha már így együtt vagyunk
nem lennél arrébb

*

régen még tudtam
milyen érzés mikor a
hiányod átjár

*

szívedre bezzeg
nem húzhatsz maszkot – az most
védtelen marad

*

tollas éjszakán
magányunk áldozat a
csöndnek oltárán



Please follow and like us:
0

Kategória: Haiku | Hozzászólás

Karantén

I.
A fény kedvence voltam –
egy harmatcseppektől szikrázó kert,
egy édes fahéjas csiga
és mindenki, aki rajtam kívül élt, eljött
megérinteni a szépségem, energiával töltődni

te is eljöttél viharosan a kedvemért,
elvetted utolsó mosolyom

hiába nézegetem most a fényképeket
nem ismerek már rá a hegyekre, amelyek hívogattak
és amelyeket forrásvizekből ízleltem
sem az ajkaknak arra az elektromos vibrálására
az erdei bulik gépiességében
amiért sok lány megbocsátott nekem
belém kívánván költözni

az utcákat rovom és az öregeket tanítom
miként tegyék fel rendesen a védőmaszkot,
3 üzletből vásárolok sört
aztán sorra veszem a gyógyszertárakat, talán bent talállak
talán fejfájásod van
és nem óvszert kérsz

emlékezettől felgyúlt test, meditáció nélkül
a filmek túl keveset tartanak, a könyvek túl hosszúak

gyötrelmem túl van az utcákon
a pornhub prémiumos lakásokban
a dombok mögött még a Nap sem fog már emlékeztetni
milyen voltam akkor az első napon

Bogdan_nmre

II.…

Kategória: Fordítás | Hozzászólás

Haikuk

már nem is tudom –
te koptál ki belőlem
vagy én belőled?

*

még ma is látom
folytatólagos ködben
éhező csakrád

*

aszfaltra fröccsent
szívemet szeresd te szép
Danaida-lány

*

egy újabb sínpár –
acélartériák fo-
hásza messze száll

*

ócska kuplékra
hangszereltük önmagunk –
fülelj a csöndre



Please follow and like us:
0
Kategória: Haiku | Hozzászólás
  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik