Bălțătești… Vásári összevisszaságban épült házak a Piatrából jövő országúton, mely a vízmosások között kígyózva girbegurbán kettészeli a falut és Tîrgu-Neamțuluiba tart a puszta vidéken.
—-Sok ember, mind szórakozni szeretne, és nem tudja, hogyan. A hölgyek – tüntetően dologtalanul – háziruhában, hajadonfőtt járnak… Az urak bokavédőben és vízhatlan sapkában, erélyesen marokra szorított s merev, feltartott állukig emelt alpenstockkal1 felfegyverkezve mennek át a szállóval szemközti postára.…
… A magány tudata a tiszta létezés után sóvárgott. Az üresség még határtalan volt, és a lélek nem lelte útját a kiteljesedéshez. Kezdetét vette a gyötrelmes várakozás egy sorsra, amely közeleg és kikerülhetetlen.
—-Aztán a várakozást ismét felváltotta egy ismeretlen cél felé tartó, fel- és alászállásokkal, érthetetlen cikkcakkokkal tarkított mozgás.…
(részlet)
Már végét járta a nagy, szűz havak ideje, de a tavaszelőből leharapó télutó még úgy vicsorgott, hogy a legszárazabb meteorológusnők is csak álmodoztak a kikeletről. A temérdek hó meglehetősen közel fehérlett a hullámszerűen érkezendő tavaszi melegek idejéhez, súlyosan, de takarodásra készen ült meg mindenütt.…
(részlet)
A Bem térhez közel, a Bambi Presszónál szerencsére akad egy hely. Az eső végre alábbhagyott. Látom, hogy rengetegen ülnek a teraszon, a zuhé a kockás terítős asztalokhoz terelte az embereket. Innen még pár perc séta a fogdaépület, de úgy döntök, a Dunához közel teszem le a kocsit.…