Amikor ébredés után kihajolt a szélesre tárt ablakon, arcon simította az orgonaillatú hajnal. Egyszerre jeges borzongás futott végig a tarkóján, tudta, a másnapossággal járó valamennyi kínzó tünet – szüntelen fejfájás-émelygés, avas szájszag és természetesen a nyirkosság bűze – végigkíséri majd, akármi is történjék.…
Ernő rágyújtott a konyhában, majd bement a szobába a számítógéphez, és írt. Ötvenkét éves volt, szakmája szerint asztalos. De novellásköteteit elkapkodták. Felesége, Zita szerint az irodalom szakbarbárja lett. Más se érdekelte már. Egyébként kettejük közt igen megromlott a kapcsolat. Már régen feküdtek le.…
Finom grófkisasszonyok illatos nyájában élt immár harmadik éve Gutberger Kleopátra. Nálánál különösebb szőkeség nem akadhatott a nagy, zavaros Bécsben. A német, a morva s másfajta konteszek, baroneszek között neki lehetett legkékebb a vére, neki, Gutberger Kleopátrának, szomorú kis, szőke bakfisnak, ki nem volt kontesz, sem baronesz.…
Egyszer két festékpötty – egy kék meg egy sárga – egymás mellé esett a papírra. Egészen közel, a szélük összeért.
—-– Nem menne kicsit távolabb? – kérdezte ingerülten a Kék.
—-– Menjen maga – válaszolta a Sárga –, s különben is, talán köszönne!…