– egy úszó naplója –
2002. márc. 27, szerda, 52°F
A kormoránok pár hete elmentek, a sirályok nem sokkal később. Sosem volt több, mint féltucat kormorán, sirályok azonban százával. Néha amikor fejest ugrottam, hatalmas felhőként szálltak fel, rikoltozva. Szokásom szerint gyors tempóban a huszonöt méter hosszú korlátig úszom, fejjel a víz alatt krallozva, majd a hátamra fordulok, és lassabban sodródom vissza, miközben az égben, a felhőkben és az időjárásban gyönyörködöm.…
1864. január 1., szerda
Hurrá! Egy új év! Így kezdtem a naplót egy évvel ezelőtt. Most is ugyanezt mondanám, habár nem táplálok túl nagy reményeket. A közeljövő elég egyértelműen eldöntött. Idén nem fog annyi minden történni, mint tavaly. De ki tudja mégis, mi történhet!…
Január vége, hónak nyoma sincs. Szép, hihetetlenül meleg napok. Ma viszont esik az eső. Lassú, piszkos, gonosz eső. A város nyomasztó, az utcákat kosz borítja, a Notre-Dame tornyai, a Saint-Michel hídról nézve, süllyedő hajókra emlékeztetnek. A Szajna gémberedett macskája, ahogyan egy költő nevezi, magába roskadt.…
(Részlet)
1861. december 31., kedd
Ez az utolsó nap ebből a fatális évből. Ha mindarra a balszerencsére gondolok, ami idén ért, és amit magamnak köszönhetek, ám ugyanakkor arra a kedvező végkimenetelre is, ami ezekből az eseményekből származott, teljes szívből hálát adok az Úrnak.…