A kritika a legtöbb esetben lemarad az irodalmi alkotás mögött. Művek jelennek meg, nevek válnak ismertté, a kritikusok zöme pedig nem hajlandó tudomást venni róluk, vagy támadásokat indít ellenük; máskor, szelídebben, gyorsan átsiklanak fölöttük, kerülnek minden határozott értékelést, mindössze néhány szót vetnek oda, melyek sem nem dicsérnek, sem nem ítélkeznek.…
A tárgyilagos filológia az elmúlt másfél évtizedben alaposan kikezdte Hemingway dicsőségét. Nem az író tehetségét próbálják elvitatni a kutatók, hanem hősi pózait leplezik le, a kalandos férfiélet maga keltette mítoszát. Kiderült ugyanis, hogy Hemingway bokszolt ugyan, de mindig megverték, hogy sohasem járt az első világháborúnak azokon a színterein, ahol a Búcsú a fegyverektől játszódik, hogy a második világháborúban nem ő foglalta el a párizsi Ritz hotelt.…
„A pénz – mondják elrévedő tekintettel – nem tesz boldoggá.” Nem igazán értek egyet ezzel. Ha a pénz valamit tesz, hát akkor pontosan ezt teszi: egyfajta boldogságot nyújt. Vagy közvetlen, materiális értelemben, ami nem éppen megvetendő, vagy finomabb módon, birtokosa olyan kvalitásaiból eredően, mint az ajándékozás öröme, annak öröme, hogy örömet szerezhet másoknak, jótékonykodhat, intézményeket létesíthet, egyszóval hogy boldoggá tehet másokat.…