Úgy vélem, a kezdő író legfőbb erénye – akárcsak más elfoglaltságok esetében is – a türelem kell hogy legyen. Számos csábító körülmény és számos kísértés arra ösztönöz, hogy szabadjára engedd Pegazus gyeplőjét. A barátok hízelgései, a becsvágy, hogy összemérd magad az írótársakkal, talán a késztetés, hogy áruba bocsájtsd ábrándjaidat, sürgető erővel hajtanak, hogy írj és minél gyakrabban jelenj meg folyóiratokban és újságokban.…
… A magány tudata a tiszta létezés után sóvárgott. Az üresség még határtalan volt, és a lélek nem lelte útját a kiteljesedéshez. Kezdetét vette a gyötrelmes várakozás egy sorsra, amely közeleg és kikerülhetetlen.
—-Aztán a várakozást ismét felváltotta egy ismeretlen cél felé tartó, fel- és alászállásokkal, érthetetlen cikkcakkokkal tarkított mozgás.…
Belökte az ajtót a „Személyzet” felirattal. Megnézte az üzenőtáblát, hátha van valami újság. Nem volt.
—-Jó néhány figyelmeztetés volt kiragasztva bolti tolvajokról, elnagyolt jellemzőkkel: büdös, ír, atlaszokat lop. Vagy: csontkeretes szemüveg, hosszú felsőkabát, szendvicsek, rajong a kertészkedésért. Néhány értékesítési és forgalmi statisztika.…
—I.
A fény kedvence voltam –
egy harmatcseppektől szikrázó kert,
egy édes fahéjas csiga
és mindenki, aki rajtam kívül élt, eljött
megérinteni a szépségem, energiával töltődni
te is eljöttél viharosan a kedvemért,
elvetted utolsó mosolyom
hiába nézegetem most a fényképeket
nem ismerek már rá a hegyekre, amelyek hívogattak
és amelyeket forrásvizekből ízleltem
sem az ajkaknak arra az elektromos vibrálására
az erdei bulik gépiességében
amiért sok lány megbocsátott nekem
belém kívánván költözni
az utcákat rovom és az öregeket tanítom
miként tegyék fel rendesen a védőmaszkot,
3 üzletből vásárolok sört
aztán sorra veszem a gyógyszertárakat, talán bent talállak
talán fejfájásod van
és nem óvszert kérsz
emlékezettől felgyúlt test, meditáció nélkül
a filmek túl keveset tartanak, a könyvek túl hosszúak
gyötrelmem túl van az utcákon
a pornhub prémiumos lakásokban
a dombok mögött még a Nap sem fog már emlékeztetni
milyen voltam akkor az első napon
—II.…