Kategória archívum: Fordítás

A pályatévesztett

Kategória: Esszé | Hozzászólás

A levél

„Határozottan komolyan kell vennem magam. Az az érzésem, hogy a körülöttem levők mind többet tudnak nálam, és nem véletlenül… Borzasztóan zavaros és határozatlan vagyok. Nem, ők nem rendelkeznek több ismerettel, ellenkezőleg, inkább én vagyok olyan, mint egy két lábon járó lexikon, habár őszintén szólva fogalmam sincs, mi hasznom belőle, talán csak annyi, hogy örülhetek, ha önállóan gondolkozhatom, és ahogy elnézem, ezt célommá is tettem…”
—-A finom ujjak felnyitják a borítékot, miközben a szemek figyelmesen tanulmányozzák az étlapot.…

Kategória: Próza, Regény | Hozzászólás

Egy s más az olvasásról

Néha megkérdezik tőlem, miként lett író belőlem, mire én első zavaromban mindannyiszor hajlamos vagyok egyetlen szóval válaszolni: „Olvasva”. Először is azonban az ilyen típusú kérdésekre nem efféle rövid válaszokat várnak, hanem az alkotás gyötrelmeiről és az önmagunkon dolgozás fáradságos munkájáról szóló vallomásokat; aztán meg így beszélve azt kockáztatod, hogy máról holnapra egy élettől elszakadt könyvmoly hírébe hozod magad, aki ahelyett, hogy a valóságot kutatná, közvetítő források igénybevételével csinál irodalmat; harmadsorban viszont a válasz nem is felel meg az igazságnak, merthogy megengedhetetlen módon leegyszerűsítő, összetéveszti az egészet annak egy részével, és elhanyagol néhány lényeges dolgot.…

Kategória: Esszé | Hozzászólás

Metálarc esküje

A hátsó falnál ülő Metálarc egy lány tarkóját nézi a történelem órán. Ő az egyetlen fekete lány az osztályban, és mindig elöl foglal helyet, közvetlenül az amerikai zászló mellett. Az állampolgári jogokról tanulnak, arról, hogy egy embernek volt egy álma, aki megtanította Amerikát, milyen is a valódi jellem.…

Kategória: Minipróza, Próza, Rövidpróza | Hozzászólás

Az ismeretlen előtt

Közeleg a nyári időszak vége. Beköszönt az ősz, hazaszólítva a város lakóit, ugyanakkor gazdag terméssel árasztva el a zsúfolásig telt piacokat. Mint minden reggel, Anisia a próbaterem felé tart, a leghosszabb utat választva. És azért azt, mert a gyalogút a nap korai óráiban segíti benyomásokat, minél több benyomást gyűjteni.…

Kategória: Próza, Regény | Hozzászólás
  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik