Szerző archívum: Vágó Asztrik

Álomelbeszélések

Kategória: Próza, Rövidpróza | Hozzászólás

Állat

Ki lehetett az az állat, aki áthajtott ennek a cicának a fején, kérdezed, én meg bambulok, miközben alig bírom nézni, a szétlapított kis fejre, aminél talán még jobban megdöbbent a tökéletesen épen maradt test, mintha élne még, egy pillanatra úgy látom, szuszog, csak lefeküdt kicsit kifújni magát a hőségben, de mindjárt felpattan és szalad tovább, épp csak ki kell várni, de te már húzol is magaddal sírva, én pedig megjegyzem, mint aki ezzel bármit is változtathatna a helyzeten, hogy nagyon, de nagyon pontosan fogalmaztál.…

Kategória: Vers | Hozzászólás

Donor

Az orvosnak öltözött férfi mindenkiből kitépett egy darabot. Az ember odatartotta valamelyik tetszőleges testrészét, karját, lábát, kézfejét, ő meg valami eszközzel gyors mozdulatot tett. Messziről még úgy láttam, oltást ad. Az utcán ment az egész, a szabad ég alatt. Nem voltak túl sokan.…

Kategória: Novella, Próza | Hozzászólás
  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik