Mi megy
- Típusok Gáll Csilla
- Ez komoly Bérhalmi Angelika
- Vázlatok Sztaskó Richard
- Sziget télen Gáll Csilla
Hozzászó
- Borbala Banto on Fülpös
- nagykata on ahogyan korallok törnek
- Éva on Van valami
- Gondos MM, tücsök on Szélerősség
Havik
Szerző archívum: Sztaskó Richard
tisztán
Kategória: Vers
Hozzászólás
Vázlatok
(1)
Gyakran ébred –
Fázik & remeg –
Sokszor abban sem biztos amiről
azt hitte bizonyosság –
Legutóbb arra ébredt hogy a
megözvegyült fali óra keskeny muta-
tóján igyekszik egyensúlyra lelni de a
szédülésen kívül sok jóban nem
lehetett része –
(2)
Miért is kellene másképp & másho-
gyan mint ahogyan eddig mindig
is történt & kell is hogy
történjen –
(3)
Nem hisz az időben –
Nincs olyan hogy volt sem olyan
hogy lesz & a van is kétséges –
Úgy tekint magára mint egy
mondat végéről hiányzó írásjel-
re –
Állítja –
& el is hiszi –
(4)
A világ leheletnyi imbolygás –
Az angyalok szárnyai statikus
zörejek nélkül a semmi
fölé feszülnek –
Ebben a mandalacsöndben a
lapok hamar betelnek –
(5)
„Eldöntendő kérdéseim rendkívül
befolyásossá váltak bennem de
ezt csak két idézőjel közé
szorítva amolyan semmitmondó
információként közlöm –”
(6)
Rendszeres & visszatérő
probléma a lélek hajszálvé-
kony repedéseinek eltitkolása az
arra legkevésbé sem érdemesek
elől –
Csak a hozzáértők
élvezhetik a hozzáférhetőt –
(7)
Hullámzó térben a mozdulatlan
formák formanélküliségét
imába lehetne foglalni –
De csak lehetne –
Minden más üresség –
(8)
Fáradtságát mivel őszinte fi-
gyelmet senkitől se várhat
igyekszik elleplezni –
Ami nyilvánvaló az elsüllyed
de az elmerülni képtelen is
görcsbe fullad ha fölsóhajt –
(9)
A szívfelszínen lerakódott
por rétegről rétegre mindenki
legnagyobb örömére –
(10)
Majd ő lesz a középpont
ahonnan sehová sem lehet
eljutni de irányába mindig
adott lesz a visszatérés
lehetősége –
–
–
Please follow and like us:
…
Kategória: Vers
Hozzászólás
néha jólesne
két akarom közt
néha jólesne
hallani hogy
azt mondod szeretném
de tudom igények és
elvárások tekintetében
gyakran túlzásokba esem
szóval amennyiben fentebb
megfogalmazott kérésem
sértene úgy elnézésedet
kérem tényleg nem volt
szándékos csak gondoltam
jobb ezt itt
és most
tisztázni
–
odalent a mélyben
haragtartó lévén
ezt az egyet még
egy kis ideig
egyensúlyozom a
szívemen aztán
hagyom hogy a perem
mentén a semmibe
hulljon és valahol
odalent a mélyben
mint valami
elfeledett kútban
– nyirkosság visszhang
és egyebek –
nagyot csobbanjon
s elnémuljon
örökre
–
Please follow and like us:
…
Kategória: Vers
Hozzászólás
újra és újra
azon gondolkodom
hol az a pont
ahonnan még van
visszaút
és honnantól
nem érdemes már
sem előre sem hátra
tekintgetni
tartozom magamnak a
válasszal de félő
sose fogok
rábukkanni
–
összetartozunk
ritkán tudom
magamat
függetleníteni a
tévedéseimtől
egyek vagyunk
összetartozunk
akár lovas és lovasa a
hetedik futamban
ötszáz méterrel a
befutó
előtt a
véghajrában
–
egészen jó arány
két-három sóvárgás
napi szinten ha az
éves hozamot nézem
egészen jó arány
tekintve
mi mindenről
maradok így le
hasztalan
keresztrefeszítéseimnek
köszönhetően
nem magamért
már nem emlékszem
honnan indultam
és az sincs meg
hová tartottam
egy biztos: úton voltam
az Öreg velem szemben
ült le látszott rajta
valami nincs rendben
ezt a kezében szorongatott
flakonos bor is alátámasztotta
„részeg fasz”
„van jegye?”
„minek száll fel az ilyen?”
hallatszottak körülöttünk a
kattogó szerelvényzajban az
utastársaink elégedetlen
megjegyzései
de az Öreget
semmi sem izgatta
ült a kezében szorongatott borral
s úgy tűnt pislogáskor a
szemei egészen eltűnnek az
üregükben hogy aztán
eszelősen előbukkanjanak
valami véreres agóniában a
másodperc törtrésze alatt
csak amikor megszólított
akkor esett le hogy a
kelleténél jobban bámulom
„kérsz?” s már nyújtotta
is a félig üres flakont
„meghalt a feleségem
rákos volt két napja
temettük” a palack
meleg volt és nyirkos
én pedig habozás
nélkül belekortyoltam a
tablettás borba
nem volt más választásom a
visszautasítás szóba se
jöhetett természetesen
persze pocsék íze volt a bornak
penészes lóhúgyra emlékeztetett
de valahogy mégis jólesett
– nem magamért – az
Öreg miatt
pedig mesélhettem volna
én is a saját szarjaimról
de egyik sem ért fel azzal
amit hallottam és nem is
lett volna tisztességes
ellenben az a két istenes korty
abban benne volt minden
két megállóval előttem
szállt le imbolyogva
(„na végre”
„rohadt csöves”)
és ahogy recsegett-ropogott
kezében a flakon
tudtam kettőnk közül
csak én leszek aki majd
emlékezni fog erre
mindenféle
hátsó szándék
nélkül
–
–
Please follow and like us:
…
Kategória: Vers
Hozzászólás
Kellő távolságból
„Lassan a lélek sem lesz képes fölismerni tulajdon porhüvelyét.”
(Ismeretlen közép-európai szerző)
Van egy aprócska park a város szívében, szökőkúttal a közepén, ami csak ritkán működik, s ha éppen lötyög az alján egy kis víz, hobók áztatják magukat benne, szebb és jobb jövőt remélve.…
Kategória: Novella, Próza
Hozzászólás