Szerző archívum: Dankuly Csaba

Átértékelem a költészetem

Kategória: Vers | Hozzászólás

Kéjbér

Ennek is vége
mindjárt, hogy aztán újabba
fogjak, amikor ezt végre
kioltom. Megszívtam még egyszer
élvezettel a palackot, aztán nyomtam
egy barackot a fejére, ahogy szerette
/szerettem/szerettük, mielőtt kiléptem. (Sietni
kellet, várt már a következő áldozat.)

Az ágy fölé szerelt
légzéselvonót (csúcsszerkezet,
tárt ablaknál is perfektül működik) már nem fogja
észlelni, csak annyit, hogy fogy
az oda-vissza irány, még kicsi
van csak hátra, még lélegzik, emelkedik-süllyed,
de mintha már nem ő lenne, hanem egy léket
kapott matrac, amit többé nem lehet felfújni.

Kategória: Vers | Hozzászólás
  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik