Keretek
asszonyokon fonott
anyag keret
cipelik nem eresztik átment
rajtuk a szög a koporsó
beleverte a parancsokat
rohad a szandál bőre
a szennylé folyik
a kikészített pórusokba
még két hegy
a nagyobbakat kötélen
mozgatják hidat építenek
szerkezetüket egyben
kell tartani a jobb láb
a kötélen a bal
a homokban
kilengnek a keretek
himbálóznak a hátukon
Kolomp
szól a kolompos
ebéd a marhák
a csapásnál vonszolják
magukat a telepre
csöcsükre szívókát
ragasztanak ahogy
a kolompos diktál
falnak mennek
tejüket húzza ki a fejő
az etetés mise
harangoznak a tehenek
Kerámia
a gyermekként betonba
mártottakat anyaalak
köti össze a díszcölöpök
a látogatóra irányítják
az éleket évelők
magas páratartalomban
élő növények takarják a
bejáratot öt ponton nyílik
ezek nem romok
a csuklón és a fejeken
színezett kerámia
a ragasztott lapokat
a bogarak hiába tartják
nedvesen az élek
megkeményednek
Furulyás
szandált csatolnak a magas
lábfejűekre a pántok
árkokat nyomnak
kisfiúk járnak a víznél
a furulyással a szakadékba
mennek
Figyelő
a pályaudvari figyelő lemezes
feje köszönti a turistákat
akik megfigyelik anyagát
a fekáliaszínű férfi glóbusz
hiányos vázában áram
veszélyes az arc ráz ez
rejti a vezetékeket amik
a város villanyaiba ágyazódnak
a figyelő belsejében fülke
a távbeszélő köszönti
a turistákat akik megfigyelik
koordinálja a talált tárgyakat
a vágányokhoz becsavarva
magát a vezetékbe törése
lebontja a beszélő szöveteit
átfolyik köhögése a kontaktos
kábelen a központ sérül
a köszöntés meghibásodik
