Álmos az éjszakai gyorson utazott akárhová. Hátizsákja a feje fölötti polcon feküdt, lógó szíjai ingaként jelezték a kanyarokat. Fáradt volt, s egyedül lévén a fülkében, végigfeküdt három széken. Kommunizmus szaga volt a kárpitnak, az az egyveleg, amit ha az ember megpróbál különválasztani izzadság, dohány, fing s hasonló alkotóelemeire, értelmét veszti.…
Az alábbiakban egy – számomra legalábbis – teljesen élvezhetetlen könyvről szólnék néhány szót.
Selyem Zsuzsa Moszkvában esik című könyvében nemcsak az bosszant, hogy kidobtam rá a pénzt és pazaroltam rá az időm, hanem az is, hogy „bedőltem” egy szemfényvesztésnek: annak, hogy a szerzőt megelőzi a hírneve.…
Ha majd találkozunk, megbeszélünk mindent.
Akkor, amikor már minden álmunkról lemondtunk,
mesélünk egymásnak a régiekről.
Én majd a mondataimat úgy kezdem,
hogy: Emlékszel, amikor…?
és te mindenre emlékezni fogsz.
Arra is, amikor a Tisza partján papírhajókat úsztattunk,
meg arra is, amikor egy részeg estén addig ültünk a kádban,
míg a víz teljesen ki nem hűlt.…