2015-ös széria

15.03 (2015, olaj, farost, 30x30 cm)

2015, olaj, farost, 30×30 cm

15.04 (2015, olaj, farost, 30x30 cm)

2015, olaj, farost, 30×30 cm

15.05 (2015, olaj, farost, 30x30 cm).

2015, olaj, farost, 30×30 cm

15.06 (2015, olaj, farost, 60x60 cm)

2015, olaj, farost, 60×60 cm

15.09 (2015, olaj, farost, 60x60 cm)

2015, olaj, farost, 60×60 cm

15.10 (2015, olaj, farost, 60x60 cm)

2015, olaj, farost, 60×60 cm

15.11 (2015, olaj, farost, 60x60 cm)

2015, olaj, farost, 60×60 cm

15.12 (2015, olaj, vászon, 50x70 cm)

2015, olaj, vászon, 50×70 cm

15.13 (2015, olaj, vászon, 50x70 cm)

2015, olaj, vászon, 50×70 cm

15.14 (2015, olaj, farost, 30x30 cm)

2015, olaj, farost, 30×30 cm

15.15 (2015, olaj, vászon, 30x30 cm)

2015, olaj, vászon, 30×30 cm

15.16 (2015, olaj, vászon, 30x30 cm)

2015, olaj, vászon, 30×30 cm

15.18 (2015, olaj, vászon, 50x70 cm)

2015, olaj, vászon, 50×70 cm

15.19 (2015, olaj, farost, 28x18 cm)

2015, olaj, farost, 28×18 cm

15.20 (2015, olaj, farost, 28x18 cm)

2015, olaj, farost, 28×18 cm

15.21 (2015, olaj, farost, 28x18 cm)

2015, olaj, farost, 28×18 cm

 

Válogatás a 2015. november 10-én 19:00 órakor megnyíló kiállítás anyagából. Helyszín: Rácskert (1072 Budapest, Dob u. 40.). A kiállítást megnyitja: Kishonthy Zsolt. 

 

„Jellemzően és előrelátóan sok szériaművet készít, amelyek egyrészt azért jók, mert a képek készítése egyben folyamatos gyakorlás vagy edzés, hogy keze mind biztosabban állítsa elő azt a felületet, amit kigondolt, másrészt a sorozatok gyakran egy önálló, önmaguknál monumentálisabb hatást kiváltó művekké állnak össze. Ez a rá jellemző szerialitás a képek belső struktúrájában is megnyilvánul, folyamatosan jelen van, sőt egyik lényegi eleme képeinek. A vonalak vagy más formák ismétlődése egy bizsergő monotóniát idéz elő, amiben a bizsergést a finoman moduláló apró rezgések és különböző véletlen tévedések mint felhangok adják.”

(Kishonthy Zsolt, missionart.hu)
 

„Az absztraktjai nem monokrómok; sőt, a színek kevesed magukkal az utolsó dolgok e világ gazdaságából, amelyekről nem mond le, amikor az ecsethez nyúl. Ezekkel olykor még játékra is ragadtatja magát. Bevallása szerint azonban fontosabb és becsesebb számára az anyag: a hol vörösborral, hol ondóval sűrített olajfesték, amit úgy passzírozhat, szabdalhat, kenhet, mint a nyers, éppen világra jövő intuíciómasszát. 

A színeken és az olajmatérián túl azonban minden szikár és egylényegű ezeken a vásznakon. Akár az ortodox ikonfestőknél, az évezredes ábrázolási szabályok gúzsába belevackoló képíróknál, úgy itt is kérlelhetetlenül azonosak a kompozíciók. A vertikalitás megkérdőjelezhetetlen, a sávok párhuzamos függőlegeseinek rendje megbonthatatlannak tetszik. Monotonon szelik keresztül a jobbára monokróm hátteret. Monoton dinamikával húzódnak előre a térben, akár a csendben egy percekig ugyanazon a hangon kitartott szaxofon mély búgása.”

(Veress Dániel, Apokrif) 

 

Please follow and like us:
0
Kategória: Festmény, Galéria. Bookmark the permalink.

Hozzászólások

Email címét soha nem tesszük közzé. A kötelezően kitöltendő mezőket * karakterrel jelöljük.

A következő HTML tag-ek és tulajdonságok használata engedélyezett: <a href="" title=""> <abbr title=""> <acronym title=""> <b> <blockquote cite=""> <cite> <code> <del datetime=""> <em> <i> <q cite=""> <s> <strike> <strong>

*
*

*

  • Mi megy

  • Hozzászó

  • Havik

  • Ajánljuk